Várom már nagyon, hogy ismét a campus levegőjét szívjam
Ezen a héten Wunderlich Péter könyvpiaci szakember, doktoranduszunk és óraadó tanárunk mesél az immáron 6 hete tartó karantén-érzéséről, ajánlva nekünk néhány digitális tartalmat is.
"Nem a körülöttünk lévő életet kell kedvünk szerint elrendezni, hanem önmagunkat kell megtörni, meghajlítani, hogy mindenféle életre alkalmasak legyünk” / Tolsztoj.
Azért ezzel a Tolsztoj idézettel kezdem a karantén-beszámolómat, mert jelenleg abban a helyzetben vagyunk, amikor igazán értelmet nyernek olyan szavak, mint összefogás, kompromisszum, felismerés, adaptálás. A karantén olyan fontos design feladatokra irányítja a figyelmünket, mint a másokkal való együttműködés új lehetőségeinek a feltárása és az ezzel kapcsolatos új technikák és technológiák fejlesztése, támogatása.
Számomra körülbelül 6 héttel ezelőttig a koronavírus annyira távolinak tűnt. Mint a háborúk és a természeti katasztrófák, politikai viharok, amelyekről a médiából értesültünk nap mint nap. Talán azért is ért villámcsapásként, amikor a vírus megérkezett a környezetembe, mert hozzászoktam ehhez a “távolisághoz". Kényelmesebb volt legyinteni, mint aggódni. Mára a vállalkozásomat gyakorlatilag teljesen hibernálnom kellett, mert megállt a könyvgyártás. Ezáltal viszont a felszabadult időmben folytatom a publikációk és a doktori disszertációm írását, illetve azon gondolkodom, hogyan tovább.
Ami a karanténban az én számomra újdonság volt: az online oktatás. Engedjétek meg, hogy röviden beszámoljak Nektek az ezzel kapcsolatos meglátásaimról:
Koós Pállal és Vető Péterrel fiatal formatervezőknek tartunk kurzust online konzultáció keretében, ami elég fura, hiszen az eddigi gyakorlattól eltérve egyelőre nem lesznek artefaktumok, de nem lesz kiállítás sem belátható időn belül. Mégis izgalmas a benne rejlő lehetőség. Ráadásul a kialakult oktatási helyzet az én kutatásom szempontjából különösen hasznosnak tűnik, mert a hallgatóknak most a megszokottól hangsúlyosabban kell a tárgy szemiotikai dimenziójára koncentrálni, hiszen artefaktumok nélkül kell meggyőzniük bennünket arról, hogy a terveik működőképesek. A műszaki paramétereket és a szemiotikai attribútumokat koncentráltan összegyúrva jól érthető, koherens mondanivalót kell produkálniuk. Erősödik a retorika, feszesebb lesz az írások minősége.
Várom már nagyon, hogy ismét a campus levegőjét szívjam, készítsek egy jó kávét a doktoriban, benézzek a könyvtárba, leálljak beszélgetni a kollégákkal. A jövőben másképpen, talán a megszokottól jobban fogunk örülni mindezeknek, amikor majd visszakapjuk az egyetemet. Addig is tanulok, olvasok, edzek és főzök, illetve gyakorlom a kiflisütést TT Konyhájával lásd: itt.
Illetve szeretettel ajánlom a figyelmetekbe Szilágyi N. Sándor professzor „Metaforák és elmevírusok” című szórakoztató ám nagyon is tudományos ugyanakkor közérthető nyelvezetű előadását.
Wunderlich Péter
MOME phd kutató
